Dr.Völgyesi Lajos:

Geofizika  (Tankönyvkiadó, 1982; Műegyetemi Kiadó,1999, 2002)

A pdf dokumentumok olvasásához Adobe Acrobat Reader szükséges, amely itt letölthetö: 
 

BEVEZETÉS


1. A FÖLD MÁGNESES TERE

     1.1 Alapfogalmak

          1.1.1 A mágneses dipólus potenciálja

          1.1.2 A földmágneses tér elemei

     1.2 A Föld mágneses terének vázlatos szerkezete

     1.3 A földmágneses tér leírása a Gauss-féle sorfejtéssel

     1.4 A földmágneses tér regionális anomáliái

     1.5 Országok mágneses normálképe és a lokális anomáliák

     1.6 A földmágneses tér idõbeli változása

          1.6.1 A földmágneses tér rövid idejû változásai

              l.6.l.1 A mágneses karakterszámok

              l.6.1.2 Nyugodt napi variációk

             1.6:1.3 A földmágneses tér háborgásai

          1.6.2 A földmágneses tér szekuláris változásai

          1.6.3 A földmágneses tér változásai a földtörténeti korok folyamán

     1.7 A földmágneses tér eredete

          1.7.1 A Föld belsejébõl származó tér magyarázata

          1.7.2 Az ionoszféra és a nyugodt napi variációk eredete

          1.7.3 A magnetoszféra és a mágneses háborgások elmélete

     1.8 A földmágnességgel összefüggõ jelenségek

     1.9 A Föld mágneses terének mérése

          1.9.1 A földmágneses tér abszolút mérése

              1.9.1.1 A mágneses elhajlás mérése

              1.9.1.2 A mágneses lehajlás mérése

              1.9.1.3 A mágneses térerõsség vízszintes összetevõjének mérése

              1.9.1.4 A teljes térerõsség mérése

          1.9.2 A földmágneses tér relatív mérése

              l.9.2.1 A mágneses tér térbeli változásainak mérése

             1.9.2.2 A földmágneses tér idõbeli változásának regisztrálása

          1.10 A mágneses mérések feldolgozása

          1.11 A földmágnesség geodéziai jelentõsége

 

2. SZEIZMOLÓGIA

     2.1Alapfogalmak

          2.1.1 A kõzetek viselkedése erõhatásokkal szemben

          2.1.2 A földrengések kipattanása és jellemzõik

          2.1.3 A földrengéshullámok fajtái

          2.1.4 A rengéshullámok terjedése

     2.2 A földrengéshullámok mûszeres megfigyelése

          2.2.1 A szeizmográfok elmélete

          2.2.2 A földrengésjelzõ mûszerek felépítése

          2.2.3 Földrengésjelzõ obszervatóriumok

          2.2.4 Szeizmogramok

     2.3 A földrengések jellemzõinek meghatározása

          2.3.1 A kipattanási idõ meghatározása

          2.3.2 A rengések epicentrumának meghatározása

          2.3.3 Fészekmélység és hipocentrum meghatározása

          2.3.4 A földrengések mérete és erõssége

     2.4 A földrengések fészekmechanizmusa

     2.5 A földrengések elõfordulása a Földön

          2.5.1 A földrengések gyakorisága

          2.5.2 Az epicentrumok és a hipocentrumok eloszlása

          2.5.3 Magyarország szeizmicitása

     2.6 A Föld sajátrezgései

     2.7 A Föld belsõ szerkezete a rengéshullámok alapján

          2.7.1 A Föld gömbhéjas szerkezete

          2.7.2 A Föld belsejének fizikai paraméterei

              2.7.2.1 A sûrûség és a rugalmassági állandók

              2.7.2.2 A tömegvonzásból származó gyorsulás a Föld belsejében

              2.7.2.3 A nyomás a Föld belsejében

          2.7.3 A Föld belsõ felépítése

              2.7.3.1 A földkéreg szerkezete

              2.7.3.2 A földköpeny szerkezete

              2.7.3.3 A földbelsõ felépítése különbözõ földmodellek tükrében

          2.7.4 Vízszintes irányú inhomogenitások a Föld belsejében

     2.8 A földrengések elõrejelzése

     2.9 A földrengéskutatás és a geodézia

 

3. A RADIOAKTIVITÁS ÉS A KÕZETEK KORA

     3.1 A természetes radioaktivitás

     3.2 A radioaktív kormeghatározás módszerei

     3.3 Földtörténeti idõskála

     3.4 A Föld életkora

 

4. A FÖLD HÕJELENSÉGEI

     4.1 Alapfogalmak

     4.2 A földfelszín és a felszínközeli rétegek hõviszonyai

     4.3 A földkéreg hõmérséklete

     4.4 A földi hõáram

     4.5 A Föld belsõ hõmérséklete

 

5. A FÖLD NEHÉZSÉGI ERÕTERE

     5.1 A nehézségi erõtér leírása

     5.2 A nehézségi erõtér térbeli változása

     5.3 A nehézségi erõtér mérése

          5.3.1 A nehézségi gyorsulás abszolút mérése

          5.3.2 A nehézségi gyorsulás relatív mérése

              5.3.2.1 A graviméterek

              5.3.2.2 A graviméteres mérések

              5.3.2.3 A graviméteres mérések feldolgozása

          5.3.3 A nehézségi erõ gradienseinek mérése

              5.3.3.1 Az Eötvös-inga

              5.3.3.2 Terepmérések az Eötvös-ingával

              5.3.3.3 Az Eötvös-inga mérések feldolgozása

              5.3.3.4 Korszerû gradiométerek alkalmazása

     5.4 A nehézségi rendellenességek

          5.4.1 A normál nehézségi erõtér

          5.4.2 A nehézségi gyorsulás mérések redukciói

          5.4.3 A gravitációs anomáliák meghatározása mesterséges holdak segítségével

          5.4.4 A gravitációs anomáliák predikciója

          5.4.5 Az analitikai folytatások módszere

          5.4.6 Gravitációs anomália-térképek

          5.4.7 A gravitációs anomáliaterek szûrése

          5.4.8 A gravitációs anomáliák geodéziai és geofizikai alkalmazása

     5.5 A nehézségi erõtér idõbeli változása

          5.5.1 A földi árapály

              5.5.1.1 Az árapálykeltõ erõ és potenciálja

              5.5.1.2 Merev földtömeg árapálya

              5.5.1.3 Folyadékszerû földtömeg árapálya

              5.5.1.4 A rugalmas földtömeg árapálya

              5.5.1.5 Az árapályhatás mérése

              5.5.1.6 Következtetések a Föld rugalmasságára

          5.5.2 A Föld forgási szögsebességének változása

          5.5.3 A Föld tömegátrendezõdései

          5.5.4 A gravitációs állandó idõbeli változása

          5.5.5 A nehézségi erõtér idõbeli változásainak összefoglalása

 

6. A FÖLD TENGELYKÖRÜLI FORGÁSA

     6.1 A forgástengely térbeli irányának változásai

          6.1.1 A luniszoláris precesszió

          6.1.2 Az általános precesszió

          6.1.3 A csillagászati nutáció

          6.1.4 A forgástengely térbeli helyzetváltozásainak csillagászati

                   és geodéziai hatása

     6.2 A pólusmozgás

          6.2.1 A pólusingadozás

          6.2.2 A pólusingadozás valódi periódusa

          6.2.3 A pólusvándorlás

          6.2.4 A pólusmozgás geodéziai és csillagászati hatása

          6.2.5 A pólusmozgás megfigyelése

          6.2.6 A pólusmozgás oka

 

7. GEOTEKTONIKA

     7.1 A Föld geotektonikai egységei

     7.2 A kontinensek vándorlása

          7.2.1 WEGENER kontinensvándorlási elmélete

          7.2.2 A geológiai és a paleoklimatológiai vizsgálatok eredményei

          7.2.3 A BULLARD-féle kontinensrekonstrukció

          7.2.4 Paleomágneses bizonyítékok

          7.2.5 A radioaktív kormeghatározások eredményei

     7.3 Az óceáni kéreg széttolódása

          7.3.1 A tengeri mágneses mérések eredményei

          7.3.2 A Vine-Matthews-hipotézis igazolása

          7.3.3 A széttolódás mértéke

     7.4 A globális tektonika (lemeztektonika) elmélete

          7.4.1 A lemeztektonika alaptételei

          7.4.2 A lemezhatárok megállapítása

          7.4.3 A litoszféralemezek "mozaikja"

          7.4.4 A litoszféralemezek vastagsága

          7.4.5 A litoszféralemezek mozgása

          7.4.6 A litoszféra szubdukciója

          7.4.7 A Föld felszíni formáinak kialakulása

          7.4.8 A lemeztektonika alkalmazása a földtörténeti múltban

          7.4.9 A lemeztektonika megoldásra váró problémái


8. AZ ISMÉTELT GEODÉZIAI MÉRÉSEK EREDMÉNYEINEK

     GEODINAMIKAI ÉRTELMEZÉSE

     8.1 A földfelszín vízszintes mozgásainak vizsgálata

     8.2 A földfelszín függõleges mozgásainak vizsgálata

     8.3 Az ismételt g mérések eredményeinek értelmezése

     8.4 Geodinamikai következtetések

 

IRODALOM



Ø Vizsgakérdések